Sokfélék vagyunk, mégis eggyek!
Ezt a kis leírást Mester Dóra írásából emeltem ki, és fogalmaztam meg saját szavaimmal mert saját munkám és életem során is ezt a gondolatot követem és tapasztalom:
Én azért állok ki, hogy mielőtt bárki felett is ítélkeznénk, vegyük a fáradtságot és próbáljuk megérteni az ő álláspontját, és azt mennyi tényező vezetett arra a válaszra, ami végül a jelen állásponját mutatja.
"Saját magamon tapasztalom, hogy milyen súlya van van annak, ha valaki a saját életét, és az általános, másokra mutogató, kitérő válaszok és magyarázatok helyett "énállításokat" fogalmaz meg" (NLP alaptézis:)
Sokfélék vagyunk, sokféle életekkel és körülményekkel, más és más történetekkel. És nem csupán hiszem, hanem tudom is, hogy egymás történeteit muszáj tiszteletben tartani, különben nincs mód értelmes párbeszédre.
Az emberek feje tele van mítoszokkal és elvárásokkal, hogy ki mit tart normálisnak, pedig csak saját magunk vágyait, örömeit kellene megélni. Minnél több ember életét, történeteit hallgatom végig, úgy jutottam én is arra a következtetésre, hogy kinek-kinek mit jelent egy fogalom, egy érzés, az teljesen egyéni. Nincs jó és rossz, fekete vagy fehér. Hisz tudjuk a szürkének is legalább 50 árnyalat van, ha nem több....
