Fontos, hogy mindennapi életünk részévé tegyük azokat a dolgokat, melyek iránt érdeklődünk, alkalmazzuk amit tanulunk. Önmagában az információgyűjtés, a felhalmozott tudás olyan, mint a vitrinben tárolt porcelán. Jól néz ki, lehet vele dicsekedni, bizonyos értelemben és bizonyos körökben adhat egyfajta színvonalat. De ahogy a töréstől féltett drága porcelán haszontalanul csak porosodik, úgy a tájékozottság sem okoz önmagában fejlődést senki életében. Kettős érzésem van ezzel kapcsolatban.
Egyrészt azt látom nincs manapság annál értékesebb dolog mint információk birotkában lenni, de az "időben és sokat birtokolni" sokszor fontosabb, mint a "minőségit" birtokolni.
Másrészt elnyom bennünket ez az információ-rengeteg. Zúdul ránk minden irányból, minten fórumon, minden témában. És most tegyük félre azt a részét, ami ráadásul értéktelen, hasztalan, vagy igaztalan (mert alapvetően most nem az a célom, hogy erre hívjam fel a figyelmet). Még így is marad miből csemegézni. A baj ott van, hogy ez a tudás (itt már szándékosan nem hívom információnak) csak rendelkezésünkre áll. Hisz tudjuk, hogy az élet a haladásról, a változásról szól és nem az egy helyben állásról. A rendelkezésünkre álló tudás egy mentális tartalom. Energetikailag úgy lehet hasznunkra, ha integráljuk őket, beépítjük hétköznapjainkba, fizikai szintre hozzuk őket.
Oldalunk ezen részén szeretnénk olyan gyakorlati tanácsokat, illetve saját tapasztalatokat megosztani, ami segít és esetleg motivál másokat is arra, hogy mentálisból fizikai szintre vigye tudását. Természetesen az itt megosztott gondolatink sem lesznek többek, mint újabb tudás, információ, ha Te kedves olvasó nem teszel ennek érdekében lépéseket.
