Kérlek szánj időt a következő gondolatmenet elolvasására, és képzeld el ezt a csodálatos működést:
A négy elem megfeleltethető a növények négy részének : föld elem – gyökérzet; víz elem – szár; levegő elem – levélzet; tűz elem – virágzat. Mind kapcsolatban állnak egymással, de az alacsonyabban elhelyezkedőket a magasabban lévők felfelé vonzzák. A víz felszívja a földből az ásványi anyagokat; a párologtatással a levelek felemelik a vizet a szárban és kibocsátják azt a levegőbe; a nap melege beindítja a fotokémiai reakciókat, melynek során oxigén szabadul fel.
A Földre érkező fény hatására tehát az adott élőlény, életforma belsejében minden elem eggyel feljebb emelkedik, hogy részt vegyen a nála magasabb szintű elem működésében.
A növény alakja meghatározza, milyen fényminőséget képes bevonzani a földbe. Az eltérő színű virágok más-más tartományát nyelik el és verik vissza a látható színskálának. A kék virágok például azért kékek, mert a kék fényt visszaverik, míg minden más színű fényt elnyelnek; a fehérek ugyanakkor szinte valamennyi látható fényt visszaverik, s csak a fekete hullámokat nyelik el. Fotoszintézisük során a különböző növények eltérő cukrokat, keményítőket és szénhidrátokat állítanak elő. S ha egy adott növényforma különböző energiamintákat nyel el, akkor növekedésével is a benne felfelé emelkedő energia, különböző mintázatait fogja kifejezésre juttatni.
A geometriailag közel szabályos növények olyan energiákat sugároznak ki a környezetükbe, amelyek rendező hatással vannak a külvilágra. (Az ernyős madártej virágai tökéletes hatszögű szimetriát alkotnak. Két egymásba kapcsolódó háromszög jelenik meg, melyek az égi erők földre, illetve a földi erők ég felé áramlását szimbolizálják.)
E tekintetben a növényvilág célja és jelentősége meghatványozódik.
Bár hétköznapi érzékszervekkel ez a növényekből áradó energia nem észlelhető, megnyilvánulásai mégis tetten érhetők, ha figyelmünket a növényekre fókuszáljuk. A rezgések vételére alkalmas antenna ez esetben maga az emberi tudat.
Persze minderre elegendő időt kell szánnunk, mert a növények anyagcseréje jóval lassabb, mint az emberé. Ha mondjuk, egy fa huszonnégy óra alatt lélegzik egyszer ki és be, akkor legalább tíz-tizenöt percig ott kell ülnünk előtte, hogy a benne kifejeződő életenergia-mintázat elhatoljon a tudatunkig. De némi várakozás után egyértelműen érzékelhetővé válik, hogy a napenergia befogadása mellett minden egyes növény energiát sugároz ki magából.
